Közösségépítő nap a Kolozsvári Református Egyházmegye gyakornok és beosztott lelkipásztorai számára

               Váratlan meglepetésként hatott számunkra a szeptemberi, megyei lelkészértekezletünkön elhangzott meghívás Dr. Bibza Gábor esperestől, aki az egyházmegyénk vezetősége nevében a Kolozsvári Református Egyházmegye gyakornok és beosztott lelkipásztorait hívta meg, október 9-re, az egyházmegyénk területén található Magyarlétára, egy egynapos közösségépítő alkalomra. Mivel az idei volt az első ilyen jellegű alkalom, nem tudhattuk, hogy mire számítsunk, de már az előre is kedves alkalomnak tűnt számunkra ez a nap, mert megéreztük a szervezők tervét, mely szerint a megszervezendő, kötetlen, együtt töltött idő javunkra szolgál.

               Nem is ért ez irányban csalódás minket, hiszen már megérkezésünk pillanatától fogva a közvetlen, baráti hangulat jellemezte az együttlétünket. Máté István első rangú házigazdaként, meleg fogadtatásban részesített bennünket. A közösen elfogyasztott reggeli során még inkább oldódott a hangulat, a közös étkezések sok mindenben hozzájárulnak az épületes együttlétekhez. A kora délután sorra kerülő ebédhez a tiszteletes asszony, Máté Margit, nem csak kedvességével, de munkájával is hathatósan hozzájárult, köszönet érte!

               Közösségépítő napunknak voltak azonban kötöttebb időszakai is, melyek során betekintést nyerhettünk a ránk, fiatal lelkipásztorokra váró kihívásokra. Elsőként Tárkányi Márton, a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézetének Igazgatója tárta elénk a ránk váró adminisztrációs és pénzügyi feladatokat, majd sok tekintetben felkészített az esetlegesen felmerülő gondok megoldására. Láthattuk, hogy sok tanulnivalónk van még e téren is, de örvendetes, hogy vannak kellő felkészültségű lelkipásztortársaink, akik segítségünkre lehetnek különböző kérdéseinkben.

               Következett ezután Lengyel István, magyarfenesi lelkipásztor, egyházmegyénk missziói előadójának szemléletes előadása, mely napjaink református lelkipásztorának a gyülekezeti életben tapasztalható kihívásairól és az ezekben való helytállásról szólt. Jó volt látni, hogy lehet közösen gondolkodni a mindennapi helyzetekről, jó tudni, hogy bátran fordulhatunk idősebb lelkipásztortársainkhoz ilyen jellegű ügyekben is.

               Kávészünet után Máté István helyi lelkipásztor, egyházmegyénk számvevője mutatta be nekünk az egyház és a lelkipásztor társadalmi helyzetéről szóló előadását, melyben tudatosult bennünk, hogy Istentől sok bölcsességre és lelki erőre van szükségünk a társadalom és politikum nyújtotta lehetőségek kiaknázására és a csapdahelyzetek elkerülésére. Mindig jó olyan előadókat hallgatni, akik saját tapasztalataikat is, őszintén merik elmondani a hallgatóságnak, mert ez felettébb életszerűvé teszi az elmondott előadást.

               Ebéd után Oroszhegyi Attila, pusztakamarási lelkipásztor, egyházmegyei lelkészértekezleti elnöktől kérdezhettünk bennünket is érintő aktuális ügyekről.

               Összegzésképpen megállapítható, hogy gyakran igen kevesen múlik a jó hangulat megteremtése. Elég hozzá a mosoly, egy baráti kézfogás, közös időtöltés. Ezekben mind részünk volt 2014. október 9-én, amikor is ismét bebizonyosodott, hogy mi NEM A  FÉLELEM RABSÁGÁBAN ÉLÜNK, hanem az előítélet-mentes, szeretetre törekvésben tevékenykedünk. Igaz ugyan, hogy még akad tennivalónk, de az eddig elért eredményekért is illesse Istent a köszönet, Soli Deo Gloria!

                                                Kerékgyártó Zsolt - beosztott lelkipásztor